A GPT egy új szabvány, és ez a szabvány fokozatosan felváltja az MBR szabványt. A GPT szabványnak számos előnye és hátránya van az MBR szabvánnyal szemben. Az MBR szabvány azonban nagymértékben kompatibilis, és bizonyos esetekben ez a szabvány rendkívül fontos és szükséges.
Nem csak a Windows operációs rendszerek, hanem a Mac OS X vagy Linux és néhány más operációs rendszer is használhatja a GPT szabványt.
Amikor új meghajtót állít be Windows 8.x vagy Windows 10 rendszeren, a rendszer megkérdezi, hogy az MBR szabványt vagy a GPT szabványt kívánja-e használni.
1. Mit csinál a GPT és az MBR?

A szabványok használatához particionálnia kell a meghajtót. Az MBR (Master Boot Record) és a GPT (GUID partíciós tábla) két különböző módja a partícióinformációk tárolásának a meghajtón.
Ezek az információk magukban foglalják a Start és Begin partíciókat, így az operációs rendszer azonosítja az egyes partíciókon és a rendszerindító partíciókon belüli területeket.
Ezért kell az MBR-t vagy a GPT-t választania, mielőtt partíciókat hozna létre a meghajtón.
2. Az MBR korlátai

Az MBR a Master Boot Record rövidítése. Az MBR szabványt 1983-ban vezették be az IBM PC DOS 2.0-val.
Azért hívják Master Boot Record-nak, mert az MBR egy speciális rendszerindítási terület, amely a meghajtó elején található. Ezen a területen található az operációs rendszerre telepített rendszertöltő, valamint a meghajtó logikai partíciójával kapcsolatos információk.
Ami a Boot loader-t illeti, ez rendszerindító programként értelmezhető, és az operációs rendszer előre be van programozva és a ROM-ban van elhelyezve.
Tágabb értelemben a rendszerbetöltő egy kis kódrészlet, amely az operációs rendszer futásának megkezdése előtt fut le, és lehetővé teszi az eszköz gyártójának, hogy eldöntse, mely funkciók engedélyezettek vagy korlátozottak a felhasználó számára.
Ha Windows operációs rendszert telepít, a Windows Boot Loader eredeti bitjei itt lesznek – ezért meg kell javítania az MBR-t, ha felülírja, és a Windows nem tud elindulni. Linux operációs rendszer telepítése esetén a Boot Loader GRUB általában az MBR-ben található.
Az MBR legfeljebb 2 TB méretű meghajtókkal működik, de nem tudja kezelni a 2 TB-nál nagyobb meghajtókat.
Az MBR is csak 4 elsődleges partíciót támogat. Ha több partíciót szeretne, akkor az egyik fő partíciót "bővített partícióvá" kell alakítania, és azon belül létre kell hoznia egy logikai partíciót.
3. A GPT előnyei

A GPT a GUID partíciós tábla rövidítése. Ez egy új szabvány, amely fokozatosan felváltja az MBR szabványt.
A GPT az UEFI-hez kapcsolódik - az UEFI felváltja a BIOS-t, az UEFI modernebb felülettel és funkciókkal rendelkezik, és a GPT is lecseréli az ősi MBR partíciós rendszereket modernebb szolgáltatásokkal és interfészekkel.
Azért hívják GUID-partíciós táblának, mert a meghajtón minden partíció rendelkezik egy „globálisan egyedi azonosítóval”, vagy röviden GUID-vel.
Ez a rendszer nem korlátozódik az MBR-re. A meghajtók sokkal, de sokkal nagyobbak lehetnek, és a korlátozott méret az operációs rendszertől és annak fájlrendszerétől függ.
A GPT korlátlan számú partíciót tesz lehetővé, és ez a korlát az Ön operációs rendszere – a Windows legfeljebb 128 partíciót engedélyez egy GPT-meghajtón, és nem kell kiterjesztett partíciót létrehoznia. kiterjesztése).
Az MBR-meghajtókon a partícióadatok és a rendszerindítási adatok egy helyen tárolódnak. Ha ezeket az adatokat felülírják vagy megsérülnek, problémákba ütközhet. Ezzel szemben a GPT ezeknek az adatoknak több másolatát tárolja a lemezen, így visszaállíthatja azokat, ha megsérülnek.
A GPT a ciklikus redundancia ellenőrzés (CRC) értékeit is tárolja annak ellenőrzésére, hogy ezek az adatok sértetlenek-e vagy sem. Ha ezek az adatok sérültek, a GPT észleli a problémát, és megpróbálja helyreállítani a sérült adatokat a meghajtó egy másik helyéről.
Az MBR nem tudja megtudni, hogy az adatai sérültek-e. A problémákat csak akkor észlelheti, ha a rendszerindítási folyamat meghiúsul, vagy a meghajtópartíció eltűnik.
4. Mi a különbség az MBR és a GPT között?
Az MBR vagy GPT meghajtók lehetnek alap meghajtók vagy dinamikus meghajtók. Az MBR-meghajtókhoz képest a GPT-meghajtók jobban teljesítenek a következő szempontok szerint:
- A GPT támogatja a 2 TB-nál nagyobb meghajtókat, míg az MBR nem.
- A GPT kötetpartíció típusa legfeljebb 18 exabájtos kötetet és legfeljebb 128 partíciót támogat meghajtónként, míg az MBR kötetpartíció típusa legfeljebb 2 terabájtos kötetet támogat. Meghajtónként legfeljebb 4 elsődleges partíció (vagy 3 elsődleges partíció, egy kiterjesztett partíció és korlátlan logikai meghajtó).
- A GPT meghajtók nagyobb megbízhatóságot biztosítanak a másolásvédelemnek és a partíciós tábla ciklikus redundancia-ellenőrzésének (CRC) köszönhetően. Az MBR particionált meghajtókkal ellentétben a platform működése szempontjából kritikus adatok partíciókban találhatók a nem particionált vagy rejtett szektorok helyett.
- A GPT particionált meghajtók elsődleges és tartalék partíciós táblákkal rendelkeznek a partíciós adatstruktúra integritásának javítása érdekében.
Általában az MBR és a BIOS (MBR + BIOS), a GPT és az UEFI (GPT + UEFI) kéz a kézben járnak. Ez bizonyos operációs rendszerek esetén szükséges (például Windows), de opcionális másoknál (például Linux). Rendszermeghajtó GPT-meghajtóvá alakításakor győződjön meg arról, hogy a számítógép alaplapja támogatja az UEFI rendszerindítási módot.
5. Kompatibilitás

A GPT-meghajtók „védő MBR-t” tartalmaznak. Ha egy GPT-lemezt egy olyan régi eszközzel próbál kezelni, amely csak MBR-eket tud olvasni, az eszköz egyetlen partíciót fog látni, amely a teljes meghajtót lefedi.
Az MBR biztosítja, hogy a régi eszközök ne tévesszék össze a GPT-meghajtót egy particionálatlan meghajtóval, és ne írják felül annak GPT-adatait egy új MBR-rel. Más szavakkal, az MBR-védelem megvédi a GPT-adatokat a felülírástól.
A Windows a GPT-ről indítható UEFI-alapú számítógépeken, amelyek a Windows 8.1, 8, 7, Vista és a megfelelő kiszolgálóverziók 64 bites verzióit futtatják. A Windows 8.1, 8, 7 és Vista összes verziója képes olvasni a GPT-meghajtókat, és adatokat menteni velük.
Ezenkívül más modern operációs rendszerek is használhatják a GPT-t. A Linux beépített GPT-támogatással rendelkezik. Az Apple Intel Mac már nem használja az Apple APT (Apple Partition Table) programot, hanem GPT-t használ.
Sok szerencsét!
Tekintse meg néhány további cikket alább: