A digitális átalakulás és a működő modellek változása drasztikusan megváltoztatta a kiberbiztonságot. Az alkalmazottaknak távolról kell dolgozniuk, és a vállalati hálózaton kívülről kell hozzáférniük az adatokhoz. Ugyanezeket az adatokat a külső együttműködőkkel, például partnerekkel és beszállítókkal is megosztják.
Az adatok helyszíni modellből hibrid környezetbe való áthelyezése gyakran jövedelmező csali a támadók számára a teljes hálózati biztonság kihasználására és veszélyeztetésére.
Ma a szervezeteknek olyan biztonsági modellre van szükségük, amely képes alkalmazkodni a világjárvány utáni munkakörnyezet és a távoli munkaerő összetettségéhez. Ennek az új megközelítésnek képesnek kell lennie az eszközök, alkalmazások és adatok védelmére, függetlenül azok helyétől. Ez a Zero-Trust biztonsági modell elfogadásával lehetséges.
Tehát mi a Zero-Trust biztonsági modell? Nézzük meg a Quantrimang.com segítségével a következő cikkben!.
Mi az a Zero-Trust biztonsági modell?
A hagyományos hálózati biztonsági modell a hálózat bármely felhasználójában és eszközében megbízik. Ennek a megközelítésnek az a velejárója, hogy amint a kiberbűnözők hozzáférnek a hálózathoz, szabadon mozoghatnak a belső rendszereken, különösebb ellenállás nélkül.
Másrészt a Zero-Trust biztonsági architektúra mindenkit és mindent ellenségesnek tekint. A „Zero-Trust” kifejezést először 2010-ben John Kindervag – a Forrester Research elemzője – fogalmazta meg, és arra az alapelvre épül, hogy soha ne bízz senkiben, és mindig ellenőrizzünk mindent.
A Zero-Trust modell szigorú személyazonosság-ellenőrzést követel meg minden felhasználó és eszköz számára, mielőtt hozzáférést biztosítana számukra az erőforrásokhoz, függetlenül attól, hogy a hálózaton vagy azon kívül vannak-e.
A Zero-Trust keretrendszer alapelvei
A Zero-Trust egy olyan stratégia, amellyel a hálózati rendszergazdák biztonsági ökoszisztémát építhetnek fel
A Zero-Trust biztonsági modell nem egyetlen technológia vagy megoldás. Ehelyett ez egy olyan stratégia, amellyel a hálózati rendszergazdák biztonsági ökoszisztémát építhetnek fel. Az alábbiakban bemutatjuk a Zero-Trust biztonsági architektúra néhány alapelvét.
1. Folyamatos ellenőrzés
A Zero-Trust modell feltételezi, hogy a hálózaton belül és kívül is vannak támadási vektorok. Ezért egyetlen felhasználóban vagy eszközben sem szabad automatikusan megbízni, és nem szabad hozzáférést biztosítani érzékeny adatokhoz és alkalmazásokhoz. Ez a modell folyamatosan ellenőrzi a felhasználók és eszközök azonosságát, jogosultságait és biztonságát. A kockázati szintek változásával a csatlakozási késleltetés arra kényszeríti a felhasználókat és az eszközöket, hogy újra igazolják személyazonosságukat.
2. Mikroszegmentáció
A mikroszegmentáció a biztonsági kerületek kisebb szegmensekre vagy régiókra osztásának gyakorlata. Ez segít fenntartani a külön hozzáférést a hálózat különálló részeihez. Például az egyik zónához hozzáféréssel rendelkező felhasználó vagy program megfelelő jogosultság nélkül nem tud hozzáférni egy másik zónához.
A mikroszegmentáció segít korlátozni a támadók mozgását, miután hozzáférnek a hálózathoz. Ez nagymértékben csökkenti a támadás erejét, mivel a hálózat minden szegmense külön jogosultságot igényel.
3. A legkisebb kiváltság elve
A legkevesebb jogosultság elve azon alapul, hogy a felhasználóknak csak annyi hozzáférést biztosítanak, amelyek egy használati esethez vagy művelethez szükségesek. Ez azt jelenti, hogy egy adott felhasználói fiók vagy eszköz csak egy használati esetre kap hozzáférést, semmi máshoz.
A hálózati rendszergazdáknak óvatosnak kell lenniük, amikor hozzáférést biztosítanak a felhasználóknak vagy alkalmazásoknak, és ne felejtsék el visszavonni ezeket a jogosultságokat, ha a hozzáférésre már nincs szükség.
A legkisebb jogosultságokkal rendelkező hozzáférési házirend minimálisra csökkenti a felhasználók kitettségét a hálózat érzékeny részein, ezáltal csökkentve a támadások következményeit.
4. Végpont biztonság
A Zero-Trust modell a legkevesebb privilégiumú hozzáférés mellett intézkedéseket tesz a végfelhasználói eszközök biztonsági kockázatokkal szembeni védelmére is. Az összes végponti eszközt folyamatosan figyelik a rosszindulatú tevékenységek, a rosszindulatú programok vagy a feltört végpontról kezdeményezett hálózati hozzáférési kérelmek szempontjából.
A Zero-Trust biztonsági modell megvalósításának előnyei
A Zero-Trust egy sor olyan problémát old meg, amelyek gyakran előfordulnak a hagyományos biztonsági modelleknél
A Zero-Trust egy sor olyan problémát old meg, amelyek gyakran előfordulnak a hagyományos biztonsági modelleknél. Ennek a keretrendszernek a kiberbiztonsági előnyei közül néhány :
1. Védelem a belső és külső fenyegetésekkel szemben
A Zero-Trust minden felhasználót és gépet ellenségesnek tekint. Érzékeli a hálózaton kívülről származó fenyegetéseket, valamint a nehezen észlelhető belső fenyegetéseket.
2. Csökkentse az adatszűrés kockázatát
A hálózati szegmentációnak köszönhetően a Zero-Trust modellben szigorúan ellenőrzik a különböző hálózati zónákhoz való hozzáférést. Ez minimálisra csökkenti annak kockázatát, hogy az érzékeny információk kikerüljenek a szervezetből.
3. Gondoskodjon a távoli munkaerő biztonságáról
A felhőalapú alkalmazásokra való gyors átállás megnyitotta az utat a távoli munkakörnyezetek számára. Az alkalmazottak bárhonnan, bármilyen eszközzel együttműködhetnek és elérhetik a hálózati erőforrásokat. A végponti biztonsági megoldások segítenek megőrizni az ilyen megosztott munkaerő biztonságát.
4. Jó befektetés az adatvesztés megelőzésére
Figyelembe véve, hogy az adatszivárgások milyen költségesek lehetnek, a Zero-Trust biztonsági megközelítés megvalósítását nagyszerű befektetésnek kell tekinteni a kibertámadások elleni küzdelemben. Az adatvesztés és -lopás megelőzésére költött pénz jól elköltött pénz.
A statikus IP-cím a számítógép vagy az útválasztó beállításaiban konfigurált rögzített IP-cím. Egyes internetszolgáltatók (ISP) megkövetelik, hogy statikus IP-címet adjon meg a számítógépén vagy az útválasztó TCP/IP-beállításaiban, hogy csatlakozhasson az internethez.
A fertőzés módja szerint a PublicBoardSearch a böngésző-gépeltérítő kategóriába tartozik. Ez egy olyan típusú rosszindulatú program, amelyet arra terveztek, hogy átvegye egy ismerős böngésző beállításait.
Nagy felbontású háttérképek gyűjteménye számítógép- és laptopfelhasználók számára teljes felbontásban Full HD-tól 4K-ig.
A Unix rendszer, más néven „visszacsatolás”, képes hálózati kommunikációt küldeni és fogadni magának egy virtuális hálózati eszközön keresztül. A számítógép képes üzeneteket küldeni magának, lehetővé téve a kommunikációt aktív hálózat nélkül.
Biztosan hallottad már azt a mondást, hogy azt kapod, amiért fizetsz, de mi a helyzet a víruskereső szoftverrel? Vásároljon szoftvercsomagokat az ingyenes védelmi megoldások helyett? Talán nem ez a helyzet, és itt van az ok!
A mai cikkben a Quantrimang összefoglalja a piacon lévő népszerű víruskereső szoftvermárkákat, és megnézi, miben különböznek a Windows PC-k és a macOS között.
Nem világos, hogy a Sun Valley mit hoz a legfelső szintű felhasználói felület változtatásokon és fejlesztéseken túl. Tehát íme, amit a felhasználók látni fognak a Windows 10 nagy Sun Valley frissítésétől, amikor az jövőre indul.
A Windows a Futtatás rendszergazdaként lehetőséget biztosít, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy rendszergazdai jogosultságokkal futtassák az alkalmazásokat és programokat. Használhatja számítógépe hibaelhárítására is. De mi van, ha ez a funkció hibásan működik, és elveszi a rendszergazdai jogokat?
A számítógép meghajtójával kapcsolatos hibák megakadályozhatják a rendszer megfelelő indítását, és korlátozhatják a hozzáférést a fájlokhoz és az alkalmazásokhoz.
Egyes rosszindulatú programváltozatok különböző modulokat használhatnak a célrendszerre gyakorolt hatásuk megváltoztatására. Tehát mi az a moduláris kártevő, és hogyan működik?
